Ezen az oldalon olyan történetek szeretnénk megosztani, amelyek Istenre mutatnak és erőt adnak a mindennapokban.
Nóra bizonyságtétele
33 éves koromban tértem meg, és azt hiszem, az utolsó esélyem volt. Illetve az első??? Nem tudom. Ahogy visszanézek, Isten egész kicsi koromtól valahogy beburkolt a szeretetébe, megvédett egy csomó dologban, helyzetben, amit talán túl sem éltem volna (autóbaleset pl.), én meg nem vettem ezt észre. Most annyira sajnálom, hogy nem kiáltottam Hozzá előbb, egy csomó bűnt és bajt elkerültem volna. De Ő tudja, kinek mikor áll készen a szívem.
Enikő bizonyságtétele
Ateista szülők gyermeke vagyok, de egész életemben kerestem a hitemet, minden felé kutakodtam. Éltem úgy, mint a mai ember, dolgoztam látástól a nem látásig. Így nem vettem észre a családomban levő problémákat. Azt gondoltam, ha van pénzem, mindent megoldok. Az odafigyelés, az érezhető szeretet hiányában a gyermekem a kábítószerbe menekült. Végső elkeseredésemben kértem az Urat, hogy mutasson utat, úgy, mint gyerekkoromban a nagymamám tanította.
Emi néni bizonyságtétele
Nagy Zoltánné vagyok. Én is alkoholista apával nőttem fel. Az édesanyám tanított imádkozni, Istenben bízni. 17 éves koromra családfenntartó lettem, mert édesanyám súlyos beteg lett, és a négyéves testvéremet is el kellett tartani. Éppen csakhogy kijöttünk a keresetemből, egyik fizetéstől a másikig éltünk. Ekkor történt, hogy még a kenyér árát is felemelték az 1,-Ft/kg-ról 3,60Ft/kg-ra, … stb. Úgy láttam, mi éhen fogunk halni. Egy bizonyságtétel alapján elmondtam Istennek, hogy mi vár ránk. Azt ígértem, hogy ha megment minket, Neki adom az életemet. MEGMENTETT.